A terület múltja

A Budakeszi út és az Ördögárok közötti terület a körülvevő dombokkal együtt évszázadok óta lakott terület volt.

Itt épült az Árpádok idején a honfoglaló Nyék törzs nevét viselő Nyék falu, amelynek középkori templomának alapfalait a Szerb Antal utca és Fekete István utca sarkán levő romkertben találták meg.

A Budai Vár késő középkori és reneszánsz kori felvirágzása idején királyi vadászterület volt itt, erre utal a Vadaskerti út neve.

Ezen a területen építette fel Zsigmond király, majd bővítette Mátyás király és virág korát élte II. Ulászló (cseh) magyar király idején a gazdagon faragott kövekből épült királyi vadászkastély, amelynek romjai a Hűvösvölgyi út és a Fekete István utca találkozásánál láthatók.

A kor egyházi életének is fontos színtere volt ez a terület. Az 1300-as és 1400-as években itt épült fel a magyar alapítású Pálos szerzetesrendnek a központja, a buda-szentlőrinci kolostor. A szerzetesek vasércfeldolgozással is foglalkoztak, a bánya a Nagy Hárs Hegy oldalában levő Báthory barlang környékén volt. A barlang Báthory László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a hagyomány szerint ebben a barlangban élt, és remeteként fordította magyarra a Bibliát. Buda török meghódítása után ebből a kolostorból indult Martinuzzi Fráter György Erdélybe, ahol lerakta a fejedelemség alapjait. A kolostor romjai a mai Szép Juhászné nevű kiránduló park déli, elkerített részén találhatók. A török időkből kevés adatot ismerünk, a középkori nagyszerű épületek romlásnak indultak, köveiket később más épületekhez használták föl.

A hagyomány szerint ez a környék a kuruc-labanc harcoknak is egyik színhelye volt, erre utal a Kuruclesi, a Kuruc, a Labanc és a Tárogató út neve. Más magyarázat szerint ezek az utcák a magyarosodás idején kapták ezeket a neveket.

A XVIII. század végén német (sváb) telepesek jöttek a környékre, és a belakott helyeknek német helyneveket adtak. Döbrentei Gábor a neves nyelvész megkereste az eredeti magyar neveket, illetve a német elnevezéseket magyarra fordította.

A XIX. században a dombok déli lejtőin több évszázados nemes szőlő ültetvények voltak, amelyeket azonban a XIX. század elején a filoxéra járvány elpusztított. A szőlőművelésre utal a Bognár utca neve.

A dombok lejtőin, különösen a Budakeszi úti oldalon, villákat, nyaralókat építettek. Itt áll a Feszl Frigyes által tervezett mesterien faragott szép fatornácos épület is, Kochmeister báró villája, amelyben a solferinoi ütközet után Erzsébet királyné gyermekeivel megszállt. A villa az 1980-as évek végére majdnem a végenyészet sorsára jutott, de egy magán vállalkozó a Sinus Art Építészstudio munkája által az eredeti formájában a mai kor követelményeit is figyelembe véve újra építette.

Egy-egy klasszicista stílusban épült villa (pl: Csendilla) még most is látható.

A nyugalmas környék ideális hely volt a Tébolyda, (2007-ig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – OPNI) romantikus stílusban épült nagyszerű épületegyüttesének a felépítésére, és a kor elsőrangú kertészei által a park kialakítására. (Hűvösvölgyi út 116) Az épülethez tartozó, szecessziós stílusban épült kápolna az Egyesületünk által különlegesen védelmezett építészeti érték. Ablakai Róth Miksa műhelyében készült világhírű művészeti alkotások, amelyek az elmúlt, lassan két évtized gazdátlansága miatt siralmas állapotban vannak.

Az I. Világháború után, a XX. század első felében, kiemelkedő művészek építkeztek és laktak a mai Hűvösvölgyi út mentén, pl. Herczeg Ferenc, Fedák Sári, Márkus Emília és az ő veje Nizsinszkij a világhírű balett művész. (Ebben a villában jelenleg a Szabó Ervin Könyvtár működik). Feljebb a dombon Dohnányi Ernőnek a zeneszerzőnek és Rajnai Gábornak, a kor nagy színészének a villája áll. (Ebben a házban élt hosszú évekig Fekete István író is.)

Szintén az I. Világháború után épült a Labanc út felső végén a Manréza jezsuita szerzetes növendék- és lelkigyakorlatos ház, amely a trianoni országvesztés után a lelki depresszióba süllyedt ország sok hívő emberének a lelki felépülését szolgálta, ma a készenléti rendőrség székhelye.

Az Ördögárok partján, már a Pasaréthez kapcsolódva a nagy világválság idején épültek meg Bauhaus stílusban a Napraforgó utca házai, amelyeket a Napraforgó Utcai Bauhaus Egyesület gondoz és ápol.

Különleges érték a Heinrich István utcában torzóként maradt Magyar Szentföld Templom, amelynek épületét az 1930-as évek végén a Szent Föld szent helyeinek (zarándok helyeinek) a pontos másaként kialakított kápolnák sorával övezve Bauhaus stílusban tervezte meg Molnár Farkas. Az épület szörnyű hányattatások után ismét a Ferences Rend birtokába került, de sajnos egyelőre nem javult az állapota. 

A II. Világháború idején a Várból kitörő katonák és a szovjet Vörös Hadsereg között hatalmas harcok folytak Kuruclesi völgyben, a lövészárkok a fák között még ma is jól láthatók. A völgy végén az erdő sűrűjében a harcokban elesett magyar honvédek sírja található A sebesültek életét a Szent Ferenc kórházban mentették az önfeláldozó nővérek.

A II. Világháború után a Hűvösvölgyi úton épült fel a Pannonia Filmstúdió szocialista realista épülete (ebben a stílusban igazán nagyon impozáns), ahol megszámlálhatatlan filmet szinkronizáltak világszínvonalon, és ahol kitűnő animációs filmek készültek. Ma ismét a filmművészet szolgálatában áll Pannonia Studio néven.

A II. Világháború utáni 25-30 évben a Nyék-Kurucles területén alig változott valami, de a 70-es években megindult a beépítés, a hely hagyományos hangulata kezdett átalakulni. A nagy kertekbe kockaházakat, lakótömböket kezdtek építeni, amelyek között szigetként maradtak meg a védett épületek.

Napjainkban különösen a Budakeszi úti oldalt építik be egyre sűrűbben lakóparkokkal és oda nem illő toronyházakkal.