Műemlékek és épületek
Kiemelkedő értékű történelmi romok
• Nyék falu románkori templomának a romjai
(Szerb Antal utca és Fekete István utca sarka)
A honfoglaló Nyék nemzetség településének román stílusban épült 13. századi templomának a feltárt alapfalai jelentik területünkön a legrégebbi építészeti emléket. A területet ma a Várkapitányság gondozza, és műemléki feltárások folynak rajta. A templom romjai körül középkori temetőt tártak fel. Budai Várséták keretében előzetes regisztrációval látogatható.
• Budanyéki királyi villa (vadászkastély) romterülete
(Hűvösvölgyi út 78.)
A Zsigmond király által megkezdett, Mátyás király által tovább épített és II Ulászló által kiteljesített hófehér kőből épített épületegyüttes két fő része a 35m-es lodzsás árkádos lakóépület és a 60m-es fogadó-palota volt, Előttük egy tóval és a klasszikus római kert-tervezés szerint kialakított parkkal. Az épületek faragott köveinek, oszlopfőinek legszebb darabjai a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók. A lezárt területen feltárás és védelmi munkálatok folynak, a legértékesebb épületmaradványokat védő tetővel látták el és a maradványokat körülvevő zöld területet a Várkapitányság gondozza. A királyi villa romjai a nyéki románkori templom területével együtt a Budai Várséták keretében előzetes regisztrációval látogathatók.
Egyesületünk alapításában fontos szerepe volt 1989-ben annak a lokálpatrióta kezdeményezésnek, amikor a környék lelkes lakói ásóval, kapával, fűrésszel, metszőollóval érkeztek, és láttak hozzá a teljesen benőtt terület megtisztításához. Ezt a munkát követte a műemléki feltárás.
(lásd: Képgaléria: Reneszánsz villa Zsigmond, Mátyás, ll. Ulászló)
▪ Budaszentlőrinci Pálos templom és kolostor romterülete
(Budakeszi út mellet a Szépjuhásznénál)
A kolostor a magyar Boldog Özséb által alapított pálos szerzetesrendnek volt a fő kolostora. Innen irányították a rend magyarországi és külföldi szerzetes házait. A kolostoregyüttes 1310-től Buda török általi elfoglalásáig folyamatosan bővült, gazdagodott. A három hajós kéttornyú gótikus templom mintegy 50 m hosszú volt, amely művészi kőfaragványokkal és díszítéssel ékesítve a kor kiemelkedő építészeti alkotása és messze ható szellemi központja volt. A kolostor fénykorában a barátok száma meghaladta a háromszázat.
Nagy Lajos király, aki a pálos kolostorokat, mint a magyar szellem őrzőit, kivételes módon támogatta, a velenceiekkel vívott csatáját követően komoly alkuk után a veleceiektől megszerezte a pálosok védőszentjének, Remete Szent Pálnak koporsóban fekvő testét, mint szent ereklyét. Az ereklye fölé kivételes művészi szépségű kápolnát emeltek, ahova a szent közbenjárását kérni messze földről jöttek zarándokok-
Mátyás király gyakran kereste föl a kolostort, ahol az ország ügyeit beszélte meg a nagy tudású szerzetessekkel.
Itt élt, mint nagy befolyású szerzetes, Martinuzzi Fráter György, aki Buda török általi bevétele után a kis János Zsigmonddal Erdélybe menekült, ahol az Erdélyi fejedelemség alapjait tette le
A törökök a kolostort kirabolták, Remete Szent Pál koporsója pedig nyomtalanul eltűnt.
Ma a templom és a kolostori cellák alapfalainak egy része látható, a gazdasági épületek feltárása még folyik. (lásd képgaléria: Pálos kolostor). A templom szentélyének alapfalai közt oltár és kereszt van felállítva, ahol a rendszerváltás után újra működő pálos atyák egyes ünnepeken szentmisét mutatnak be.
(ld. Képgaléria Budaszentlőrinci pálos kolostor)
Hűvösvölgyi út és környéke
• IBS – ma kéttannyelvű iskola
(Tárogató út 2)
(Kepes Tamás felv)
A Tárogató út és Budenz út szögletében álló impozáns kétszárnyú épületet 1908-ban Györgyi Géza tervei szerint a Kereskedők Segélyegyletének Menházaként építették. Az épület a korabeli építészet minden eszközével szolgálta a feladatát, miközben építészeti arányaival harmonikus egységet képvisel. A két világháború között a nagyhírű Pajor szanatórium pihenő részlege működött benne. Ebben az épületben Raoul Wallenberg svéd védőútlevelet állított ki zsidók számára. 1944. december 24-én ide szállásolta be magát a szovjet vezérkar Malinovszkij marsall vezetésével. A II. Világháború után a Rákosi korszakban pártfőiskola lett, majd később szakszervezeti továbbképző központ. A közelmúltig itt működött az IBS, mint nemzetközi kereskedelmi ismereteket oktató felsőfokú tanintézet. Ezt követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-ja költözött be. Jelenleg többféle iskola, többek között angol-magyar két tannyelvű iskola működik benne.
Itt van a volt IBS színpad, új nevén Tárogató úti Színház, ahol esténként neves színészek fellépésével színvonalas színházi előadásokra kerül sor.
• Gyurkovics Mária és Forrai Miklós villája
Budenz út 18.
Gyurkovics Mária operaénekesnő és férje, Forrai Miklós karnagy 1956-tól lakott ebben az épületben.
„Az Operaház úgynevezett nagy korszakának egyik legnagyobb művésze, az 1913-ban született Gyurkovics Mária volt. Hangja nemcsak egyike volt a legszebbeknek, hanem kifejezési készsége is óriási volt. Hangja a legvirtuózabb, legcsillogóbb koloratúra volt azokban az évtizedekben” idézve Lukács Miklóst, az Operaház Kossuth-díjas karnagyát.
„Aki Gyurkovics Máriát hallotta, soha nem felejtheti, aki nem hallotta, örökké sajnálhatja” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta az 1973-ban hosszú, súlyos betegség után elhunyt operaénekesnőt barátja és pályatársa Melis György.
A ház és az iskolaépület közötti lépcső Gyurkovics Máriáról van elnevezve
• Budagyöngye vendéglő
(Hűvösvölgyi út. 36.)
A környék sok hagyományos étterme közül a Budagyöngye Vendéglő volt az egyik legnépszerűbb. Freskókkal díszített külső falai felkeltették az arra járók kíváncsiságát. Jelenleg az épület magántulajdonban van, és a jellegzetes freskók eltűntek a faláról.
▪ Fedák Sári és Molnár Ferenc
Hűvösvölgyi út 77
1913. szeptemberére Stettner Gusztáv és Krausz Gábor építőmesterek tervezésében a Hűvösvölgyi út 77. sz. alatti ősfás telekre felépült az eklektikus villa hatalmas belső terekkel és padlástérrel. A timpanonos bejáratot hat dór oszlop támasztotta alá. Fedák Sári és Molnár Ferenc 1911-től élt együtt, és bár ezt a villát ők csak bérelték, az ő igényeik szerint alakították ki. A villa a 111m²-es lakrészen kívül magába foglalt egy 200 főt befogadó színháztermet is. Sajnos az épület azóta sokat vesztett régi pompájából. Az idők folyamán 10 lakásra osztották, és a timpanonos tetőteret is jócskán átalakították.
▪ Küry Klára villája és Szerb Antal
Hűvösvölgyi út 81
A több szintes villát Kűry Klára a XIX.-XX. század fordulójának kiemelkedő operett primadonnája építtette, és haláláig benne élt. 1870. március 27-én született Jászkiséren. eleinte csak kedvtelésből tanult énekelni. 1890-ben Ditrói Mór meghívta próbafellépésre Kolozsvárra, és csakhamar a vidék legjobb szubrettjévé vált.
A már országos hírű primadonnát Rákosi Jenő a Népszínházba hívta, és 1892-ben Hervé: Nebántsvirágában Denise szerepét bízta a színésznőre.
1900-ig sikert sikerre halmozott, azonban akkor, a feltűnő új csillaggal, Fedák Sárival kellett osztoznia a babérokon. 1902 tavaszán külföldi vendégjátékra ment Bécsbe a Carl Theaterbe. Visszatérte után népszínmű-szerepeket kezdett játszani, majd a Vígszínházhoz, a Király- és a Magyar Színházhoz szerződött szerepekre. A színpadon csak a darabnak élt. Egyszerű, választékos, a hangulatokat mélyen érző, tűzzel, szenvedéllyel játszó művész volt.1935-ben halt meg.
Szerb Antal, a XX. század nagy műveltségű tudósa és írója költözött Küry Klára halála után a házba. Különleges stílusban megírt, az angol misztikus irodalom hatását tükröző műve, a Pendragon legenda tette világhírűvé. Művei a Napkeletben és a Nyugat folyóiratban jelentek meg. A Pendragon legenda, az első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és a holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott
1944. december 4. és 1945. március 31. között az NSDAP és az SS felügyeletével a Sopron melletti Balfon létesítették a vidék egyik legnagyobb erődítő munkatáborát azzal a céllal, hogy az ide hurcolt zsidó és keresztény kényszermunkásokkal, munkaszolgálatosokkal és más foglyokkal felépítsék az akkori német–magyar határvidéken a Südostwall (Délkeleti Fal) erődrendszert. Szerb Antal, mint e tábor munkaszolgálatos fogja, nem érte meg a tábor felszabadítását. Az író halálának 75. évfordulóján, 2020. január 27-én un. botlató követ helyeztek el a Hűvösvölgyi út 81. előtt.
▪ Hűvösvölgyi út 83
1913-ban Jesovits Mihály tervei alapján szecessziós stílusban épült. A ház különleges értéke a lépcsőház fordulójában az utca felé néző ablak, ami Füry Judit üvegművész véleménye alapján vagy eredeti helyéről áthelyezett, vagy kiváló másolata egy feltehetőleg német középkori templom festett üvegablakának.
• Márkus Emília villája
(Hűvösvölgyi út 85)
Ez a villa a XX. század elejének nagyszerű drámai színésznője számára épült. Gazdag berendezése főleg Itáliából származó műkincsekkel volt tele. Megfordultak itt a kor társadalmi kiválóságai. Márkus Emília lányának a férje Nizsinszkíj, a Gyagilev féle orosz balett zseniális táncosa, éveket töltött itt. A faragott fa mennyezetű és márvány padozatú földszinti fogadó terme jelenleg a II. kerületi Szabó Ervin Könyvtárnak adnak otthont. A fogadó terem fölötti körerkélyt a művésznő halála után beépítették, és most lakások vannak benne. Sajnos két ablakról a épületet karakterisztikusan jellemző zsalugátere hiányzik.
Egyesületünk a Szabó Ervin Könyvtárral együttműködve itt tartja havonként a programjait, amire kiváló előadókat hívunk meg. (Az elmúlt évek programjait a korábbi rendezvényeink címszó alatt lehet megtalálni)
(Lásd Képgaléria Márkus Emília villa
• Herczeg Ferenc villája
(Hűvösvölgyi út. 87.)
A villa 2000-ben
A XX. század elejének író fejedelmeként emlegetett Herczeg Ferenc villáját Zrumeczky Dezső, Kós Károly tanítványa és munkatársa, erdélyi épületek építészeti elemeit alkalmazva tervezte meg az egyedi kialakítású épületet. Érdekes magas tetőszerkezetével, szinte várszerű kialakításával ma is látványosság. A közelmúltig a ház falán az író monogramja volt látható, azonban az új tulajdonos az épületet felújította, vastag kőkerítést épített eléje, és a HF monogramot eltávolította a csúcsos tető alatti falról.
• Pannónia Stúdió
(Hűvösvölgyi út 64)
A Pannonia Filmstúdió a II. Világháború után, mint a kommunista országvezetés kiemelt kulturális beruházása, szocialista realista (szocreál) stílusban épült meg, A galériás belső terme a jó értelemben vett szocreál terméke, arányos, szép alkotás. A háború után a korabeli technika magas színvonalán készült itt a legtöbb nem magyar film szinkronja, és itt készültek a neves animációs filmek is. Az épületet a rendszerváltás idején eladták, és évekig egyre elhanyagoltabb állapotban várt a jobb sorsára. 2015 decemberére a műemléki szempontokat figyelembe véve felújították, és teljes régi fényében, mint Pannonia Studio ismét a filmművészet javát szolgálja
(Lásd: Képgaléria Pannónia Filmstudió.
• Lipótmezei Tébolyda
(2007-ig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet -OPNI)
(Hűvösvölgyi út 116)
I. Ferenc József 1857-es rendelete alapján épült, és 1868 óta működik. A világon az egyetlen olyan épület, amely íly hosszú időn át, vagyis építésétől a 2007. évi bezárásáig az alapítási céljának megfelelően a pszichiátriai betegek gyógyításával foglalkozott. A Hárs hegy lábánál álló hatalmas épület késő romantikus stílusban épült, de a homlokzata a klasszikus szimmetria elvei szerint tagozódik. 1913-ban készült el a szecessziós stílusú kápolnája, amelynek belső festése és üvegablakainak színe a beteg emberek nyugalmát volt hivatott szolgálni. Az üvegablakok Róth Miksának a századelő világhírű üvegmozaik művészének a műhelyében készültek. A kápolnát az 1970-es években sárgára festették, és a kórház előadótermévé alakították át. Az épületet körülvevő parkot a korának kiváló kerttervezője, Petz Armin tervei alapján alakították ki. (Ő tervezte többek között a Múzeum kert, az Állatkert és a Milleneumi kiállítás parkját is). A hajdan volt szépség nyomait még fel lehet fedezni. Az Intézet parkjában Erzsébet királyné két emlékfát ültetett, amelyek egyike még ma is látható. A kipusztult fa helyére Egyesületünk kérésére Habsburg Ottó 1991-ben egy facsemetét ültetett. Ennek az eseménynek az emlékére a fa mellé emléktábla került. Egyesületünk Mádl Dalma asszony védnöksége mellett több jótékonysági koncertet szervezett, amelyeknek bevételéből kezdődhetett meg a kápolna restaurálása. Az Intézet bezárásával a restaurálás egyik napról a másikra megszakadt, és most az időjárás viszontagságai és az elhanyagoltság következtében a már felújított falak beáznak. (Jelenleg az épület jövőjével kapcsolatban legvalószínűbbnek látszik, hogy egy kiemelt színvonalú nemzetközi iskola kerül bele.)
(Lásd képgaléria: OPNI épület, OPNI Tárt kapu, OPNI búcsúztatás)
• Magyar Szentföld zarándokhely befejezetlen épületegyüttese
(Heinrich István utca 3)
Az épület építésének az volt a célja, hogy azok a keresztények, akik szerettek volna a Szentföldre eljutni, de nem volt rá lehetőségük, itt a hazájukban is végig járhassák a Szentföld legnevezetesebb helyeit.
A különös építészeti alkotás Majsai Mór ferences szerzetes, magyar szentföldi biztos elképzelése alapján, Molnár Farkasnak, a Bauhaus építészeti stílus korabeli kiváló képviselőjének tervei szerint jött létre.
A hatalmas ovális épület külső falaiba épültek bele a szentföldi zarándokhelyek pontos másolatai, maga templombelső pedig fehér vasbeton oszlopokon nyugvó kupolás épületként alakult ki.
Az építkezés 1938-ban kezdődött. A pénz a hívek adományából gyűlt össze hozzá. A tervezett 21 kápolna közül öt készült el úgy, hogy felszentelték, és szentmiséket tartottak benne. A többinek csak a helye volt kialakítva.
A templomtorzó hatalmas méretű. A templom két-háromezer hívő befogadására lett volna alkalmas. A II. világháborút követő években kétszázezernél is többen zarándokoltak ide. Az egyik kápolna felszentelésekor Mindszenty hercegprímás szabadtéri szentmise keretében több tízezer hívő előtt nagy hatású beszédet mondott.
A kápolnákba sok Szent Földről származó épületmaradványt, oszlopokat, márvány padozatot, oltárokat építettek be.
1951-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor az épületből, amikor a kupola befejezéséhez már csak három heti munka volt hátra, egyik napról a másikra vitték el a ferences szerzeteseket, mindent sorsára hagyva.
Ezt követően a templom és a mellette levő szentföldi múzeum sorsa megpecsételődött.
Kezdetben traktorgyár, majd mindenféle egyéb létesítmény működött benne, végül pedig a Fővárosi Levéltár raktárépületét alakították ki belőle. A legnagyobb strukturális kárt ez okozta. A kápolnákat szétverték, az oszlopok közeit üvegfallal vonták be, és fedett körfolyosót alakítottak ki.
Néhány éve a Ferences Rend visszakapta az épületet. A templom sorsát tekintve egyelőre pénzhiány miatt nagy változások nem várhatók.
Egyesületünk az Európai Örökségnapok alkalmával 2016. szeptember 17-én ezt az épületet mutatta be. Több hetes munkával a templomtérben nőtt bokrokat és a derékig érő gazt kiirtottuk, mázsányi szemetet távolítottunk el onnan, és az épület bemutatandó részeiből a több éves szemetet kisöpörtük. A kápolnákról készült hajdani képek alapján posztereket készíttettünk, hogy az érdeklődők megérezzenek valamit az épület hajdani szent hangulatából.
A bemutató alkalmával bibliai részletek felolvasásával igyekeztünk visszaadni valamit az eltűnt transzcendenciából.
A bemutatónak bámulatos sikere volt. Az ömlő, szakadó eső és villámlások ellenére kb. háromszáz érdeklődő jelent meg, és azóta a média is felfigyelt erre az építészeti különlegességre.
Volt a Duna TV-ben egy félórás műsor róla, és a Kossuth Rádió „A Hely” című műsora is foglalkozott vele.
(ld. képgaléria Magyar Szentföld)
Tárogató út, Széher út, Kuruclesi völgy
• Rajnai villa
(Tárogató út 77)
Az 1912-ben Schodits Lajos és Eberling Béla által tervezett Jugend (szecessziós) stílusban épült jellegzetes, magas tetőszerkezetű ház Rajnai Gábornak, a Nemzeti Színház örökös tagjának (eredetileg a feleségének) villája. A házat ma is nagyrészt a leszármazottak lakják. 1945-től a földszinti lakásban Fekete István író, a Vuk, a Kele, a Tüskevár, a Bogáncs és még számos nagysikerű könyv írója lakott itt a családjával, Az ő ebédlőjéből alakult ki a mai római katolikus kápolna (Tárogató úti Jézus Szíve kápolna). A ház falán emléktáblát helyeztek el Rajnai Gábor emlékére és Fekete István születésének 100. évfordulóján.
• Budagyöngye Kórház
(Tárogató út 82)
A XX. század elején a Szent Ferenc Leányai ápoló rend részére épült. A II. világháború alatt az ápoló nővérek igen sok üldözöttet mentettek meg. A háború után a rendet feloszlatták, a rendtagokat elűzték. Kezdetben a Magyar Dolgozók Pártjának volt kiképző intézete, majd a háborút követő nagy tüdőbaj-járvány idején az épületet tüdő kórházzá alakították. A tüdőbaj kórház lett belőle. A 2000-es évek elején külsőleg-belsőleg felújították. 2007. nyarán az épületet rendkívüli gyorsasággal kiürítették, és jelenleg új funkciójára vár. A tervek szerint egyházi egészségügyi nővér és szakdolgozó intézménnyé fogják alakítani. Az építészeti tervek már készen állnak, de az orosz-ukrán háború miatti nehéz
• Villa-nyaralók a Tárogató úton
(Tárogató út és Bölöni György utca sarka)
A két sarki épületnek érdekes a története, mert az építésükhöz az 1896-os nagy Milléniumi kiállítás un. erdélyi falujának az elbontásából származó gerendákat használta fel Ponori Kovács építési vállalkozó, akinek a nevét viselte az utca az 1970-es évekig. (Kovács utca)
A házat az elmúlt években felújították és kibővítették, de számos eredeti elemét megőrizték
• Majorsági házak
Tárogató út. 9. és 13.)
A kis földszintes, félig- meddig a domboldal földjébe épült házak a XX. század elején még itt gazdálkodó, falusias életet élő lakosság világának emlékét.
• Dohnányi villa
(Széher út. 24.)
A ház és alatta a Kuruclesi völgy felé lefutó kert, Dohnányi Ernő világhírű zongoraművész és zeneszerző számára épült. A ház a Széher úti bejárat felől szinte csak egy különleges nagy magas tetőnek tűnik. A déli lejtőre néző ház alatt rendkívüli gonddal megtervezett kert volt, amely a zeneszerzőnek nagy örömöt okozott. A II. világháború alatt 1944-ben Dohnányi Ernő felesége Galafres Elza az orosz seregek közeledtére a környék várandós asszonyai számára szülészetet rendezett be a villában, majd, amikor a harcok már teljesen megközelítették a villájukat, a megsebesült katonák részére adott menedéket. A rendkívüli hidegben a központi vízellátás megszűnt, és még az ivóvizet is csak a hó megolvasztásával tudták biztosítani. A háború után ebben a házban lakott Filep Lajos esztéta is. Ma a házat Dohnányi Ernő távoli rokonai lakják, és ápolják a zeneszerző emlékét.
A 2009-ben alakult Dohnányi Kert Egyesület évente több alkalommal tart magas színvonalú hangversenyeket a kertben, méltó képen éltetve a zeneszerző emlékét. info@dohnanyikert.org
• Szent Ferenc Kórház
(Széher út 71/73)
A kórház a katolikus egyház kezelésében működik. A kórházat 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel, akinek neve a II. Világháború idején az üldözöttek mentésével kapcsolatban sokszor szerepelt. Itt dolgoznak ma ismét annak Szent Ferenc Leányai rendnek az ápoló nővérei, akiket 1951-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor a Tárogató úti rendházukból eltávolítottak. A kórház kiemelt szerepet játszik a kardiológiai rehabilitáció terén.
A kórház bejárata elől Szépjuhászné irányában indul a szívbarát Kardio Tanösvény.
A kórház bejárata előtt különleges szépségű Szent Ferenc szobor áll.
• Árpádházi Szent Erzsébet otthon
(Szerb Antal utca 13/17)
A Szent Ferenc Kórház valamikori gyümölcsös kertjében épült meg ez az egyházi kezelésben levő idősek otthona. A több építészeti egységből álló, de egymással szerves kapcsolatot alkotó épület a jó építészeti elgondolásnak köszönhetően, nagysága ellenére sem rí ki a környezetéből
▪ Katona sírok
Széher út felső végénél az erdőben
1945. február 11-én a Budai várból kitörő magyar honvédek nyughelye.
Lásd: Képgaléria 1945 febr. Budavári kitörés – Katonasírok
Manninger és Kovács villa
(Kuruclesi út. 17/c., Kuruclesi út 11.)
A Manninger és a Kovács villa eredeti megjelenése
Mindkét villát Alpári Gyula tanítványa, Gyöngyöshalászi Takách Béla műegyetemi tanár, többszörösen kitüntetett építész tervei szerint építették. Manninger Vilmos, a zseniális sebészprofesszor szoros barátságot ápolt Dohnányi Ernővel, szenvedélyes zeneszerető és kertrajongó volt. Saját nemesítésű virágaival komoly eredményeket ért el. Kovács Ferenc orvosprofesszor alapította meg 1937-ben a Szent János Kórház területén ma is működő Tüdőgyógyászati Klinikát.
• Faragott faerkélyes nyaralók
(Kuruclesi út 12, (Hűvösvölgyi út 101, Alsó völgy u 17b)
A Kuruclesi út 12-es számú házon még láthatók a régi művészi faragású erkélyek, amelyekről pompás kilátás nyílik, de ugyanakkora szél és nap ellen is védelmet nyújtanak. A villa 1892-94 között Kunossy Vilmos és Frigyes neves nyomda és lapkiadó számára épült. A jelenleg garázssorok fölött emelkedő villa eredetileg vadászház volt, amit a környező erdők kivágása után nyaralóként használtak. A ház régi fénye már eltűnőben van.
(lásd Képgaléria Faragott erkélyek)
A Budakeszi út páratlan számú oldalának környéke
• Remíz (Szép Ilona Kocsiszín)
(Budakeszi út 5-7)
1868-ban a zugligeti lóvasút lovai és zöld színű kocsijai pihenőhelyéül épült fel az épület. 1896 szeptember 15-én kezdte meg a működését a kor technikai építészetének magas szintjén a 36 villamoskocsi elhelyezésére alkalmas Szépilona remíz, a budai villamosok. éjszakai pihenőhelye és javító műhelye. A II. Világháború után korszerűsítették, ekkor elvesztette régi, művészi értéket képviselő elemeit. Mögötte az I. Világháborút követően épültek fel a BESZKART, (ma BKV) házaknak nevezett emeletes lakóházak, amelyek ma már nem nevezhetők korszerűnek, de beszédes példái voltak annak, hogy a Főváros gondoskodott az alkalmazottairól
• Labanc úti (Budenz úti) iskola
(Budenz út 20-22. – a Labanc utca 31-33 felől is megközelíthető)
Az eredetileg Labanc utcai elemi iskola 1897-ben épült a környék akkor itt élő még többségben gazdálkodó családjainak gyermekei oktatására. Az iskola a múlt századforduló földszintes elemi iskolaépületeinek tipikus példája. Mellette 1984-ben beton elemekből épült fel a jelenlegi Budenz úti Általános Iskola és Gimnázium, de a régi iskola egy részét fönt a Labanc úti oldalon megőrizték.
• Tűzoltóság
(Budakeszi út és Kuruclesi út sarkán)
Az 1980-as évek elején épült meg itt a tűzoltóság. Az ország egyetlen hivatásos mentőkutyás egysége. Fő feladata az É budai kerületek ellátása tűz és nagy balesetek, káresetek esetén. Az épület Budakeszi úti oldalán a közelmúltig egy hajdanában használt felújított tűzoltószekér állt. Sokan megálltak megnézni, mint látványosságot. Sajnos az utóbbi időkben eltűnt onnan.
A tűzoltóság területén a XIX-XX. század fordulóján nevezetes Szarvas vendéglő elődje állt, amely Kalmárffy Ignác birtokán épült. A Budakeszi úton, mint országúton közlekedők kedvelt pihenő helye volt.
• Manréza (volt jezsuita férfi-lelkigyakorlatos ház)
(Labanc út 57, a Budakeszi út sarkán)
Az épület a jezsuita rend egykor nagy hírű szerzetesi nevelő és lelkigyakorlatos központja volt. Az I. Világháború után a trianoni tragédiát követően sok lelkileg összetört ember kapott itt lelki megerősítést és tudott újult erővel új életet kezdeni. Az épület gondolata Bernhard Zsigmond jezsuita szerzetestől eredt, az építést pedig Csávossy Elemér jezsuita rendfőnök rendelte el. Az épület terveit Bernhardt Győző műépítész készítette el, komoly gondot fordítva a funkció és az építészeti megjelenés harmóniájára. Az alapkövet 1926. szeptemberében Zichy Gyula kalocsai érsek tette le. Az alapkőbe helyezett okmányt a felolvasása után a megjelent díszvendégek aláírták.
Az építkezés anyagi fedezetét egyrészt banki kölcsön, másrészt a hívek adománya fedezte.
Először a kápolna készült el. Oltára, oltárképe, festményei, faragott padjai szépségükkel hozzájárultak az áhítathoz.
Az épületben 54 szoba állt a lelkigyakorlatosok rendelkezésére.
Az épületet különös gonddal megtervezett kert vette körül, amelybe József főherceg alcsúti mintagazdaságából érkeztek a fák és cserjék. A kerten belül téli kert volt, ahol télen pálmák és kaktuszok között elmélkedhettek a lelkigyakorlat résztvevői.
A kápolna két harangját Slezák László harangöntő mester készítette.
A lelkigyakorlatok általában hétfő estétől csütörtök délutánig tartottak, és rajtuk megkülönböztetés nélkül vehettek részt a legfelső osztálytól a munkásokig a lelki feltöltődésre vágyók.
A II. világháború idején itt a Manréza szomszédságban találkoztak össze a német és orosz csapatok. Sok környékbeli lakó menekült a rendházba, ahol a szerzetesek az elhullott lovakból főztek számukra ételeket.
A szerzetesrendek 1951-es feloszlatásakor a jezsuita szerzeteseket elűzték, és az elmélkedésre alkalmas nagy parkban álló épületet kiürítették. A határőrség központi intézménye működött itt hosszú évtizedeken keresztül. Az épületben managy átalakítást követően 1919 óta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda működik.
Egyesületünk 2011. szeptemberében az Európai Örökségnapok alkalmával bemutatta az akkor üresen álló épületet. Napokig tartó söpréssel tettük szabaddá a kerti utakat, hogy a látogatók akadály nélkül megközelíthessék az épületet, és bejárhassák a kertet.
A volt kápolnába sörpadokat hoztunk, hogy a látogatók a szentmise alatt le tudjanak ülni. A szentmisét Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes tartotta, aki az utolsó novíciusok egyike volt, akik itt kezdték a szerzetesi életüket. A hívek megrendülve hallgatták visszaemlékezését.
(ld. Képgaléria Manréza)
• Magyar Nemzeti Filmarchívum
(Budakeszi út 51.)
Itt őrzik a magyar filmművészet elmúlt évtizedeiben készült filmjeit. Az intézet 2017. január 1-től három különböző intézményre vált szét.
• Ferenchalmi Szűz Mária kápolna (Szent László kápolna)
(Budakeszi út. 53.)
A kápolna 1810-ben Kalmárffy Ignácnak, Pest vármegye táblabírájának és Buda városbírájának a birtokán fogadalomból épült. A templom falaiba a Budaszentlőrinci pálos kolostor akkor még álló falaiból sok eredeti követ építettek be. Erzsébet királyné, aki budai tartózkodása idején a Kochmeister villában lakott, ebbe a kápolnába járt imádkozni. A kápolna a II. világháborút túlélte, de a kommunizmus évei alatt berendezését elpusztították, freskóit, falát lefestették. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában van, jelentős felújításra szorul.
Egyesületünk 2006-ban az Európai Örökségnapok alkalmával kitakarította, és a látogatásra alkalmassá tette, az oltárra virágot helyeztünk, a tönkre ment padozatra szőnyeget fektettünk. Sok látogató érdeklődött a dicső múlt iránt, és sajnálkozott a kápolna jelen helyzetén.
Lásd: Képgaléria. Ferenchalmi Szűz Mária kápolna
• Vízművek
Budakeszi út 53
Buda vízellátási igénye a XX. század elején nagyon megnőtt. A karsztvizek összegyűjtésére készült medencéből az itt 1913-ban felépített átemelő gépház ma is eredeti formájában, de a kor technikai igényeinek megfelelően látja el a feladatát.
Egyesületünk a Víz Nemzetközi évében 2013-ban ezt az ipari műemléket szerette volna bemutatni, de sajnos sok tárgyalás után sem kaptunk rá engedélyt a Fővárosi Vízművektől.
• Kochmeister villa
(A Budakeszi és a Hárshegyi út között a Dénes utcai buszmegállónál)
1852-ben Kochmeister Frigyes báró gyógyszer-nagykereskedő számára, a Csendilla klasszicista villa közelében épült ez a svájci stílusú nyaraló. A ház terveit a Feszl–Gerster–Kauser társulás készítette, és feltételezik, hogy a társuláson belül Feszl Frigyes tervezte az épület architektúráját, jellegzetes díszítményeit.
Erzsébet királyné 1866-ban a porosz osztrák háború idején Gizella és Rudolf nevű gyermekeivel itt töltötte a nyarat.
A villa – csodálatos módon – napjainkig fennmaradt. A villának a második világháborúig további hat tulajdonosa volt, majd 1952-ben államosították. Gyermeküdülő lett, késóbb a hetvenes években úttörőtábor. A nyolcvanas években szanatóriummá akarták alakítani, de ez nem valósult meg, hanem először jogcím nélküliek, majd csövesek lakták, míg teljesen tönkrement, még a Műemlékvédelmi hivatal szerint is menthetetlen volt A nagy múltú épületet 2000 októberében szinte teljesen lebontották, de ezután 2001-ben egy vállalkozó eredeti formájában visszaépítette, a mai szabványnak megfelelő falvastagsággal és szigeteléssel.
Lásd: Képgaléria Kochmeister villa
• Klasszicista villák és nyaralók
(Budakeszi út páratlan számozású oldalán.)
A Ferenc halom D-Ny-i lejtőjén még ma is látható néhány klasszicista villa és nyaraló a fával benőtt kertek mélyén (Schwindt likőrgyáros villája, Széher villa, Heinrich nyaraló), de ilyen pl. a Csendilla, emlékeztetve az arra-járókat a XIX. század eleji-végi polgári fellendülés idillikus világára
▪ Csendilla
(Budakeszi út 73)
1844-ben Bors József ügynök számára épült Hild József vagy Pollák Mihály tervei szerint. Az épületet a közelmúltban eredeti formájában felújították
Napjainkban éppen ez a környék esik áldozatául a lakópark-és hotelépítéseknek.
• Információs Hivatal
(Budakeszi út 85-87)
1962 augusztusában jött létre az új, egységes állambiztonsági szervezet, a Belügyminisztérium lll. Főcsoportfőnökség formájában, amin belül a lll/l. Csoportfőnökség foglalkozott a hírszerzéssel a rendszerváltásig. A szervezeti felépítés gyakran változott. 1989-ben a hírszerzés 12 osztályra és három önálló alosztályra tagozódott. A hivatásos alkalmazottak száma kb. hatszáz fő volt. A szervezet központi épülete 1978-ig a az V. kerületi Akadémia utcában, az állampárt korábbi központi irodaházában volt, de helyszűke miatt egyes egységei a város más részein voltak. 1978-tól a szervezet új, önálló központi épületbe költözött a Budakeszi útra. Ma ez az Információs Hivatal központja, a Miniszterelnökség Kabinetirodájának a felügyelete alatt.
A hat emeletes, nagy kiterjedésű beton elemekből álló épület a Budakeszi út felől közelíthető meg. Sajnálatos módon jócskán beleékelődött a természetvédelmi területbe és a nagy parabola antennáival zavaró jelenség a környék természeti értékei között.
Erdészeti Információs Központ, Pilisi Parkerdő Zrt.
Budakeszi út 91.
A pálos romok alatt fa-és kőépítőanyagok felhasználásával megvalósult épület, amely a funkcionális építkezés jó példája. Különleges értéke a Selmecbányáról és Sopronból átmentett könyvtára.
Az Országos Erdészeti Egyesület által gondozott Wagner Károly erdészeti szakkönyvtár történelmi jelentőségű könyvgyűjteménye 20000 dokumentumot, köztük 6000 archív könyvet tartalmaz. A gyűjtemény legrégebbi magyar nyelvű darabja az 1770-ben Mária Terézia által kiadott erdőrendtartás. A XlX. század hangulatát őrző könyvtár előzetes bejelentkezésre látogatható.
Egyesületünk az Európai Örökségnapok alkalmával látogatást hirdetett, amit az épület tervezője mutatott be.
(ld. Képgaléria Erdészeti központ)
▪ Szépjuhászné
(Hegyvidék újság 2017. 11.08.)
A János hegy és Hárs hegy közötti nyereg legmagasabb pontján, ahol az országúton érkező szekerek kocsisai és lovai megpihentek, állt a Szépjuhásznéhoz címzett klasszicista stílusú vendéglő, amelynek neve egy Mátyás királyról szóló mondával kapcsolatos. Eszerint Mátyás idejárt a szép juhásznéhoz, de Beatrix királyné alaposan megleckéztette a hűtlen férjét.
A vendéglőt annak idején Deák Ferenc, sőt Ferenc József császár és Bismarck a vaskancellár is felkereste. (ld.Képgaléria)
• Hotelek, Szállodák
A Nyék-Kurucles Budakeszi úti oldalán a Ferenc halom lábánál nagy idegenforgalmi jelentőségű toronyszállodák találhatók, mint az Európa Szálló és a Rege Szálló (Pálos út 2) (Ezek és a közvetlen közelükben álló hasonló méretű torony épületek egyáltalán nem illeszkednek a tájba.) Kisebb, de ismert hotelek még a Hotel Garden (Tárogató út 2-4), a Tiliana hotel (Hárshegyi út 1) és a Beatrix panzió (Széher út 3).